A Kultúra veszélyei

 Hála az égnek ritkán kell mentőt hívni a könyvtárba. Nem is tudom, talán három éve volt utoljára, hogy komolyabb probléma volt, amit csak mentő tudott megoldani. A héten hol a fiókkönyvtárba hívtunk (könyvtáros lett rosszul), hol a fő könyvtárba.

A mai egy néni volt, az ajtóban botlott-esett el, és nem tudott felállni, a feje meg vérzett. Borzalmasan ramatyul nézett ki, úgyhogy rögtön rohanás a csoportvezetőhöz, hívjon mentőt. A Mentő kb. 5-10 perc alatt kiért, kb. szerintem ennyi ideig maradt is, aztán elment a nénivel. Reméljük jól van.

Még, hogy a szombatok unalmasak... jobban örültünk volna, ha unalmas és nem mentős lesz :(

Meleg van

 Hogy jelenleg hány fok van benn nem tudom, mert hétvégén (ezen a hétvégén) még nem vagyunk nyitva. Jövőhéten kitelepülés, és amúgy is 1-től szabin vagyok. De a héten mértünk hőmérsékletet, az emeleten 33.4 fok volt, de ez azt hiszem még kedden, péntekre még melegebb lett. Tudom, sírtunk, hogy hideg van, most meg az a bajunk, hogy meleg. 
Persze tudom ;) Nagy elvárás az ideális munkakörülmény.

Egy hét szabadság

 Mielőtt bárki megkérdezné, hogy szoktam-e szabadság alatt a munkahelyemre gondolni, a válasz az, hogy már nagyjából 5-6 éve tuti nem. 

Amikor elhelyezkedtem akkor sem, aztán volt egy fellángoló elhivatott időszakom, amikor itthon is mindig kattogtam azon, hogy mit lehetne jobbá tenni, és ebből adódóan szabadság alatt is dolgoztam, de hála az égnek ezt a dolgot már kiölték belőlem.

Jelenleg a holnap kezdődő szabadságom pont arra lesz jó, hogy csak annyit tudjak a munkahelyemről amennyit a benti kollégáim-barátaim megosztanak velem, és feltétlen tudnom kell. De amúgy pont nem érdekel, hogy mi történik ebben az egy hétben odabenn :)

Hála az égnek pótolható vagyok, így nem kell azon rágnom a körmöm, hogy "jaj mi lesz velük nélkülem" :D Mert, pont tökéletesen működik a rendszer nélkülem is egy hétig (tovább is, már voltam 3 hétig beteg és nem történt katasztrófa) és leszek még két hétig majd szabin (akkor se lesz gondolom semmi :P)

Amúgy olvasók szokták kérdezni, hogy "és nem hiányzott a munka" és ilyenkor tök visszakérdeznék, hogy "magának szokott?". Mert szerintem nem. Szerintem mindenki úgy van vele, hogy az az évi nagyjából 20-25 nap amit szabadságnak hív az tényleg pont olyan legyen, hogy NE gondoljon a munkahelyére, a munkatársaira és akárkire a munkával kapcsolatban, hisz ezen napok lényege az, hogy végre pihenjen az ember. 

Amúgy érdekes, mert szemtől-szemben az ember nem kérdezhet vissza, mert rohadt furán néznek rá, ha megteszi ebből adódóan csak mosolygunk és rázzuk a fejünk, hogy "nem, nem hiányzott". És néha az az érzésem, hogy azt a választ várták, hogy "jaj, de nagyon, alig vártam, hogy visszajöhessek"... tuti van olyan munkahely, ahol a dolgozók ezt válaszolják, hát én nem ez vagyok és az én munkahelyem pont nem ilyen :D

Blog indító poszt

 Üdv mindenkinek, aki ide téved!

Gondoltam, ha már könyvtárosnak tűnő személy vagyok*, akkor indítok egy blogot, kicsiny országunk, kicsiny városának, kicsiny könyvtáráról. 

Nem fogok titkokat leleplezni, mert akkor beperelnének :P

De megosztok minden olyan észrevételt, amit úgy gondolom, hogy jobb ha kiírom magamból, mintsem beleőrüljek. 

Biztos lesz itt minden, olvasókról, olvasásnépszerűsítésről, könyvtár működésről, és mindenről ami engem foglalkoztat a munkahelyemen. Természetesen betartva a személyiségi jogokat, és minden törvényi előírást.

Tavaly a könyves blogomon jelent meg a "megfagyunk, mert nincs fűtés" na az ilyen posztok is, majd erre a blogra kerülnek fel, próbálom azt fenntartani a könyveknek és olvasásnak, kizárva onnan a munkámat :D

Amit érdemes rólam tudni. Könyvtáros asszisztens és segédkönyvtáros vagyok. 2006 december 6-a óta dolgozom a munkahelyemen. Könyv kölcsönzéssel foglalkozom, és visszavétellel és néha olyan érzésem van, mintha egy antikvárban dolgoznék, az előtérben lévő selejt könyvek és ajándék könyvek eladása miatt. Ezek beárazása és átnézése (menedzselése) is az én feladatom. Emellett a könyvtár Molyos profilját kezelem, illetve a katalógus rendbetételén szorgoskodom (jól tűröm a monoton munkát).

Összességében szeretem a munkám, ha nem szeretném, akkor már rég felmondtam volna. Tekintve, hogy nem épp a legjobban fizető szakmák egyike, és a megbecsülést is csak így hallomásból szoktuk hallani. Tehát szeretem a munkám és az olvasókat. Nem, nem mindegyiket :)... vannak fura olvasóink, de róluk tuti lesz még poszt itt.

*A könyvtárosi szakmát jelenleg felsőfokú tanulmányok révén, egyetemi vagy főiskolai szinten lehet elsajátítani; ebből következően – noha a közvélekedés és köznyelv hajlamos mindenkit könyvtárosnak tekinteni és nevezni, aki könyvtárban dolgozik, sőt kisebb intézményekben bár szakképzettség nélkül, de könyvtárosként jelenik meg a használó előtt – a könyvtárosi etikai kódex normarendszere a felsőfokú szakképzettségű könyvtárosokra vonatkozik, hiszen megalapozottan csak tőlük lehet elvárni, hogy etikus viselkedésüket szakmai biztosítékok alapozzák meg. A könyvtárhasználó számára azonban közömbös, hogy a könyvtárban számára szolgáltató valaki könyvtáros-e vagy csupán könyvtárosnak látszik:[…]

26. oldal  Papp István (szerk.): A magyar könyvtárosság etikai kódexe